Újdonságok Hírlevél Ajánlatkérés Kapcsolat WEBSHOP
SZIP

Az Önök cége adott be pályázatot a SZIP projektre?



Nem
Igen

 

Távközlési konjunk-túra - Merre tart a régió piaca?

Európa-szerte hasonló építőelemekből, többé-kevésbé azonos képességű hálózatok épülnek, és azokon műszaki megoldását tekintve mindenütt ugyanolyan típusú szolgáltatásokat nyújtanak a társaságok. Mondhatnánk: a technológia közös nemzetközi nyelv – de azért mindenhol fellelhetők helyi „dialektusok”. Ezek megismerésére teszünk egy virtuális körutazást Közép- és Kelet-Európában, Kalauzunk Pester Attila, a HFC Technics értékesítési vezetője, aki tucatnyi országban szerzett már tapasztalatokat az ottani infokommunikációs piacokon.

Az üzleti utazásoknak, a más országokkal való kereskedésnek szintén nagy hagyománya van. Nálunk négy éve szükségszerűen merült fel erre az igény.

 

A válság nyomán 2008-ban drasztikusan visszaesett a forgalom, éppen akkor, amikor a korábbi üzleti eredményeink alapján és ez ezekre alapozott terveinkhez igazodva új telephelyet alakítottunk ki. Az iparág többi szereplőjéhez hasonlóan mi is kerestük a kilábalás útját-módját. Korábban is kacérkodtunk már azzal a gondolattal, hogy termékeinket, saját fejlesztésű szoftvereinket és szolgáltatásainkat máshol, határainkon túl is értékesítsük. Ez nem egyszerű feladat, kitartó munkát igényel, de végül négy év alatt 25 százalékra tornásztuk fel bevételünkben az export arányát. Mára elmondhatjuk tehát, hogy sikerült a szükségből erényt kovácsolnunk.

Elárulná-e a tikos receptet?

Semmi olyat nem tettünk, ami nem lenne mások számára is nyilvánvaló. Nagyon sok múlik az emberi kapcsolatokon. Külföldi kiállításokon, nemzetközi szakmai rendezvényeken számos kollégával lehet találkozni, a beszélgetések során felbukkanhatnak olyan részletek, amelyek már utalhatnak arra, hogy hol vannak piaci rések, mely területeken lehet keresnivalónk. Ám innen még hosszú az út az üzleti sikerig. Rengeteg információt kell még begyűjteni, az ismeretségen túl telefonbeszélgetések során, személyes tárgyalásokon el kell mélyíteni a kapcsolatokat, feltérképezni a szóba jöhető piacra lépési lehetőségeket, együttműködési formákat stb. Nagyon ritka az, hogy egy hozzánk hasonló méretű hazai vállalkozás leányvállalatot alapítva törjön be más ország piacára. Sokkal gyakoribbak a szakmai együttműködések, amikor külföldi partnervállalatok egymás termékeit értékesítik saját érdekeltégi körükben, vagy egyszerűen csak beszállítói a külföldi rendszerintegrációs cégeknek. A klasszikus felállás: vásárlók és eladók is vagyunk egyszerre.
A működési forma mellet szintén fontos piacképes termékportfolió kialakítása. A fizikai eszközök a világpiacon bárhol beszerezhetők, a Távol-Keleten még olcsóbban is, ezért sikeresebbek lehetünk költségkímélő megoldásokkal, egyedi, testre szabott alkalmazásokkal, amelyekben nagyobb szerepet játszik a hozzáadott érték, a szolgáltatás. Külföldi tevékenységünk egyik fontos eleme a re-export, vagyis amikor ez egyik piacon már lefutott termékeket – például Docsis 2.0 eszközöket – felújítva más országokban újra értékesítünk. Szintén sikeresek a saját fejlesztésű (például fejállomás menedzsmenti (titkosítás, EPG, és speciális alkalmazások)) szoftvereink, amelyeket az adott ország igényeihez igazítunk.

Mennyire különbözőek ezek az igények az egyes országokban?

Az infokommunikációban el lehet felejteni azokat a sztereotip képeket, amelyek az egyes régiókról – kelet, nyugat, balkáni stb. – kialakultak. Mindenütt szeretnek tévézni, szélessávon internetezni, és ezeket az igényeket mindenhol ki is elégítik a szolgáltatók. A hálózatépítés gyakorlatában, a szolgáltatási paletta kialakításában persze fel lehet fedezni helyi sajátosságokat.

Akkor induljon végre a túra. Mi jellemzi például Romániát?

Keleti irányba kezdtük meg külföldi terjeszkedésünket, még 2009-ben. Szomszédunk piaca egyszerre modern és fejlődő. A szakemberek képzettek, de a hálózatban nem ritkán előfordulnak „olcsóbb” megoldások. Ugyanakkor élen járnak az FTTx technológia alkalmazásában, mert a fejlesztési kronológiában átugrották a HFC-korszakot. Az optikai hálózat sok aktív eszközt tartalmaz, amelyeknél fontos a megbízhatóság. Az élelmes vállalkozó számára ez jó lehetőségeket kínál.
Nagyon sok tévécsatorna érhető el, ez is oka annak, hogy a fejállomások digitalizálása magas szintet ért el. Kiemelkedő az internetes ellátottság is, és gyakori az 50-70-100 Mbit/s sávszélesség. Az alkalmazott eszközök jelentős része már interaktív szolgáltatásokat kínál.

Tovább utazva délnek, mit tapasztalhatunk?

Bulgária stabilan fejlődő ország, s mintha válságot is jobban kezelnék. Infokommunikációs fejlettségét tekintve sokban hasonlít Romániára, de ott több hagyományos HFC-hálózat épült. (A FiberNetnek is volt ott rendszere.) Elindult a PON (passzív optikai hálózat) fejlesztése is. Jellemző náluk a 3Play szolgáltatás. Sok a HFC Technics-hez hasonló méretű cég működik, itt is együttműködésekkel tudtunk sikereket elérni. Bulgária a Balkán gyűjtőközpontja, így a szomszédos országai felé is ugródeszkát jelenthet.


Szerbiában ma ugyanaz zajlik le, ami nálunk a 90 –es években. A monopolhelyzetű állami posta bástyáin csak nemrégiben sikerült az első réseket ütni. Még a VoIP is mostanában indult el. A piac meghatározó része 3-4 nagyobb cég kezében összpontosul, de például a Vajdaságban több kisebb szolgáltató is működik. Az elmúlt másfél évtizedben épültek ki a HFC-hálózatok, s bár DOCSIS-országnak is nevezhetnénk, úgy tűnik, újabban az IP fejállomásokban rejlik piaci potenciál. Nagy az árverseny, mert erre igen érzékenyek a fogyasztók, ami nem könnyíti meg a szolgáltatók helyzetét.
Nagyjából hasonló kép fogad minket Macedóniában és Boszniában is. Kis országok, kis piacokkal. Itt lehet sikeresen eladni például a felújított termékeket.

Az előítéletek szerint Albániában még rosszabb lehet a helyzet, az ember nem is gondolná, hogy az infokom-térképen jelölik ezt az országot….

Ez a legnagyobb tévedés. A görög és dél-olasz városok hangulata érződik rajta, Tirana szebb, mint egy átlagos erdélyi város. A mediterrán stílusnak megfelelően szélsőségekkel, a modern és elavult keverékével találkozhatunk itt. A főváros korszerű repülőteréről az autópályán tovább utazva éppúgy láthatjuk a legújabb Mercedeseket, mint a veterán kétüteműeket.
Két nagy távközlési cég van jelen, melyből az egyik ügyfelünk 300 alkalmazottal közel az egész országot ellátja. Jól képzett szakembereik 90 százaléka nyugati egyetemeken végzett. A fogyasztók a konzervatív hagyományaik megőrzése mellett európai színvonalú szolgáltatásokat igényelnek. Ennek megfelelően magas szintű a hálózat digitalizáltsága. Piaci szempontból olyan, mint a mai Magyarország.
Mellette Koszovó távközlési hálózata teljesen „naprakész”, amelyen a Docsis 2.0 és 3.0 technológiával 3Play szolgáltatást nyújtanak. Számunkra azért is emlékezetes ez az ország, mert megalakulása után rögtön 10 CMTS berendezést szállítottunk ottani partnerünknek. Horvátország viszont teljesen zárt piac, nehéz oda betörni. Az egyetlen nagy szolgáltató ellátja a teljes piacot, kínálatában megtalálható az IPTV és a DTH is.


Déli körutunk végén összegzésül megállapíthatjuk, hogy az egyes országok gyakran a szomszédos mintákat követik. De épp a különbözőségek tanítanak meg arra, hogy a minta alapján még nem lehet egyértelműen következtetni a jövőre…

(Folytatjuk)

 

Második rész>>

 

2012-08-03 - Galvács László, MKM, XVI. éfv. 2012. július-augusztusi szám, 28-29. oldal

Vissza
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Cégünkről Karrier GY.I.K Kapcsolat Webshop használatáról Jogi nyilatkozat