Újdonságok Hírlevél Ajánlatkérés Kapcsolat WEBSHOP
SZIP

Az Önök cége adott be pályázatot a SZIP projektre?



Nem
Igen

 

Távközlési konjunk-túra (2. rész)

A „technológia hullámain” zajló európai utazásunkat a július-augusztusi számukban kezdtük el. A Balkán államai után ezúttal észak és nyugat felé kalauzol el bennünket Pester Attila, a HFC Technics értékesítési vezetője, aki tucatnyi országban szerzett már tapasztalatokat az ottani infokommunikációs piacokon...

 

A különböző nemzetgazdasági teljesítmények értékelésekor Magyarországot gyakran hasonlítják Csehországhoz. Távközlési szempontból mit találunk odaát?

Indokolt az összevetés, ráadásul az infokommunikációs hálózat topológiája nagyon is hasonlít a miénkhez. Az egész országra jellemző a HFC technológia, s mivel ezzel is biztosítható a szükséges sávszélesség, egyszerűbb és költséghatékonyabb ennek működtetése, mint új optikai endszerek építése. Ugyanakkor új hálózatoknál, zöldmezős beruházásoknál már népszerűbb az optika. Az ügyfelek nagyobb részét az ottani UPC szolgálja ki, mellette csak kevés számú kisebb kábeltársaság működik.
A válság náluk kevésbé éreztette hatását, a biztos beszállítói (például autó) iparuk révén gazdaságuknak hamarabb sikerült lábra állniuk. Távközlési szempontból is értékes piac, éppen a stabilitásuknak köszönhetően a kommunikációs igényeik nem csökkentek. Ennek mi is haszonélvezői lehettünk, hiszen például IPTV fejállomásokat értékesítettünk cseh földön.

Jól sejtjük, hogy a Visegrádi négyek mások két államában is hasonló kép fogad?

Igen is meg nem is. Talán Szlovákia a kakukktojás. Kábeltelevíziózásban ott is erős a UPC jelenléte, ugyanakkor a hagyományos távközlési gerinchálózat a szinte monopolhelyzetben lévő Slovak Telekom kezében van. Ez visszatükröződik az árazásban, emiatt a kisebb szolgáltatók nem tudnak megfelelő sávszélességet biztosítani előfizetőiknek. Így aztán a 3Play szolgáltatás nem jellemző északi szomszédunknál. A társaságok igyekeznek lépést tartani a technológiában, így a legtöbben digitális csomagokat is kínálnak, sőt Kassán például alternatív IPTV hálózatot működtet egy ottani társaság. Csakhogy ezen az árérzékeny piacon 9 euróért (kb. 2500 forint) adnak 2Play szolgáltatást, ez pedig kevés fedezetet ígért a további fejlesztésekhez.
Lengyelország viszont már méretgazdaságossági szempontból is igen jó, de ugyanakkor zárt piac. Néhány nagy, meghatározó szolgáltató mellett a kicsik is lehetőséghez jutottak. Tipikusan HFC hálózatokat üzemeltetnek, és a digitális csomagok mellett DOCSIS alapon többen kínálnak már interaktív IPTV szolgáltatást. Nekünk azonban kicsit messze van, és nemcsak földrajzilag, hanem az üzleti kultúrában is. A szolgáltatókat három nagy helyi rendszerintegrátor cég látja el a szükséges hálózati eszközökkel, így mi nem tudunk közvetlenül megjelenni a piacukon. Az üzleti kapcsolatok viszont ebben is segítenek. A miénkhez hasonló portfólióval rendelkezik például ottani partnerünk, a Vector. A ő digitális fejállomásukban az általunk fejlesztett szoftvert használják, és már több mint félszáz hálózaton ez működik. Az együttműködés révén így rajtuk keresztül a mi termékeink más országokba, így például Szlovákiába is eljutnak.

És Nyugaton a helyzet…?

A tágan értelmezett Nyugatot érdemes két részre osztani: az északi államokra és a hagyományos nyugat-európai országokra.
Az úgynevezett Nordic területhez tartozik a skandináv államok mellet Finnország. Infokommunikációs szempontból ez a régió lenne az etalon. A kiváló műszaki színvonalú hálózatok szolgáltatásait nagy vásárlóerejű előfizetői réteg veszi igénybe. A fejlesztéseknek persze megvan a háttere, hisz az átlagos előfizetői díj 100 euró. Ebből jóval könnyebb gazdálkodni, mint a korábban említett szlovák 9 vagy akár a magyarországi 20 eurós havidíjból.
Az alaptechnológia természetesen az IP és az optika, ami teljesen érthető a nagy távolságok és az alacsony népsűrűség miatt. Norvégia például olyan hosszú ország, hogy ha a térképen a déli csücskénél fogva lefordíthatnánk, egészen Rómáig érne.
Ilyen környezetben jellemző a centrális szolgáltatás. Egy központi fejállomásról minden típusú szolgáltatást fényvezetővel, és IP alapon juttatnak el a településekig. Nem véletlen, hogy Skandinávia az optikai hálózatok, továbbá az IP alapú berendezések őshazája, hisz ez a technika kevésbé érzékeny a távolságra. A helyi hálózatokban viszont már megjelenik a HFC is.
A digitális technika már a 90-es évek óta működik. Meghonosítása egyébként nem okozott különösebb nehézséget, aminek az a magyarázata, hogy ott az analóg jeleket is kódolták, így a vételhez már akkor set-top-boxra volt szükség. Az átállás így zökkenőmentes volt, az előfizetők sem idegenkedtek tőle. Északon ma már ismeretlen fogalom az analóg kábeltévé.
Szinte minden ottani országban van olyan gyártó, amelyeknek mi vagyunk a képviselői, termékeiket mi forgalmazzuk. Ebben a kereskedelmi kapcsolatban nemcsak „vevők” vagyunk, hanem olykor eladók is. Norvégiában például a nagy távolságok mellett sok kis településen, halászfaluban kis helyi hálózatok működnek. Az eredeti funkciójának tökéletesen megfelelő DOCSIS 2.0 rendszerekben még hasznosítani tudják a Magyarországon már „kinőtt”, felújított eszközöket, vagyis errefelé is működik a re-export.

Mit tapasztalhatunk a hagyományos nyugati területeken?

Európának ezt a részét indokoltnak látszik még tovább osztani a németajkú, illetve a többi nyugati országokra.
Német területen a 90-es években a műholdas DTH modell jellemezte inkább a televíziózást. Ugyanakkor az internet és a 3Play miatt párhuzamosan a kábeltelevízió is fejlődött. Talán furcsának tűnik, de a magyar kábelrendszerek műszaki állapota jobb, mint Nyugaton. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy ott korábban kezdték el kiépíteni a hálózatokat. Németországban sok helyen még ma is működnek 600 MHz-es rendszerek, miközben nálunk a 862 MHz a jellemző, sőt néhol már az 1 GHz is megjelenik. Igaz, hogy nyugaton is korszerűsítik a hálózatokat, és ekkor már részben az optikát részesítik előnyben, de továbbra is masszív a HFC/DOCSIS hálózatok jelenléte. Nekünk nagyon nehéz betörni erre a piacra, mert közismert, hogy a németek inkább saját termékeiket vásárolják.
Ausztria viszont nagyon fontos a számunkra is. Az egyik fő partnerünk az amerikai ARRIS Group INC., bennünket választott a GPS (Global Professional Services) üzletág képviselőjének a CEE régióban. Nemcsak itthon, de a határ túloldalán is az ő nevükben jelenhetünk meg, szállíthatjuk, telepíthetjük, üzembe helyezhetjük az eszközeiket. Jelenleg egy nagy projektet kezelünk, a UPC Tirolnak telepítünk CMTS rendszereket. Magyarországhoz hasonlóan ott szintén a HFC az uralkodó technológia. Bár a piac kétharmadát az említett UPC látja el, de mellette sok más szolgáltató is működik.

Túránk végére már csak egyetlen csoport maradt, bár ez sok országot felölel, Spanyolországtól kezdve Anglián és Franciaországon át a Benelux-államokig. Turisztikailag mindegyik egyedi, érdekes, izgalmas úti cél. De ahogyan beszélgetésünket kezdtük: a technológia közös nemzetközi nyelv.

 

 

Anglia nagy piac, ehhez képest a szolgáltatók száma csekély. A British Telecom és a Virgin kiterjedt HFC hálózatot, illetve optikai fejállomást üzemeltet. Viszonylag olcsón kínál nagy sávszélességet. Számunkra viszont nem terem babér, itt elsősorban amerikai gyártók vannak jelen. Franciaországban a részben HFC, részben ADSL alapú piacon öt nagy szolgáltató osztozik. Próbálkoztunk Spanyolországban is partneri szövetséget kötni egy céggel, hogy kihasználjuk a szoftverfejlesztő kapacitásunkat. Ott azonban jelenleg a gazdasági nehézségek miatt nem könnyű előre haladni.
Belgiumban szintén van egy partnerünk, kapcsolatunk ugyanolyan modellben működik, mint a lengyeleknél. Az általunk fejlesztett szoftvert az ő termékükbe építve viszik tovább más piacokra. Elmondhatjuk, hogy ilyen módon eljutottunk már a francia karibi térségbe, Barbados szigetre is. Hollandiában pedig szintén tudtunk értékesíteni itthon már leszerelt eszközöket, amelyekkel a kisebb helyi társaságok még mindig színvonalas szolgáltatást tudnak nyújtani.
Ha Skandináviában a nagy távolság indokolja az optikai hálózat építését, akkor elmondhatjuk, hogy a Benelux-államokban viszont éppen a másik véglet tapasztalható. Errefelé kis területen sokan élnek, így gazdaságosan lehetett kiépíteni az FTTH-rendszereket.

Hogyan összegezné virtuális utazásunkat? Kaphatnak-e „vízumot” a hazai termékek?

A globalizáció zsugoríja a világot, így közelebb hozza egymáshoz az utazót és úti célját. De, miként a mondás tartja, „ha a hegy nem megy…”. Vannak lehetőségek a világban, de nem várhatjuk, hogy azok találjanak ránk. Tapasztalataink és konkrét eredményeink is bizonyítják, hogy a nemzetközi kapcsolatok minkét irányban előnyösek lehetnek. Mi itthon hasznosítjuk a lengyel partnerünk termékének előnyeit, miközben segítségükkel a valamelyik hazai kistérség igényeire kifejlesztett szoftverünk eljuthat a világ legtávolabbi pontjára.
Ez a tevékenység komplex látásmódot ad, ami annak meghatározásában, hogy a különböző piacokon milyen stratégiával és milyen termékpalettával érdemes megjelenni.

 

Első rész>>

 

 

2013-01-28 - Galvács László, MKM, XVI. éfv. 2012. december - 2013. januári szám, 48-49. oldal

Vissza
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Cégünkről Karrier GY.I.K Kapcsolat Webshop használatáról Jogi nyilatkozat